Le lehet győzni egyáltalán a tériszonyt?

A tériszony az ipari alpinisták számára nem létező fogalom. Ha ilyen betegségben szenvednénk, akkor bizony nagy bajban lennénk. Hiába nem éreztünk még ilyet, pontosan ismerjük a fogalmat. Miért? Mert ahhoz, hogy győzz, meg kell ismerned a legfőbb ellenségedet.

Mit takar a tériszony fogalma?

A magasságtól való félelemben, azaz tériszonyban szenvedők rettegnek a magasságtól, nem tudnak a mélybe tekinteni. A legjellemzőbb tünetük az erős verejtékezés, az erősebb szívdobogás, a légszomj, a szájszárazság, de egy komolyabb pánikroham is bármikor előfordulhat. Sokaknál már akkor előjönnek a tünetek, ha csak néhány fokot másznak fel egy létrán, esetleg ráállnak egy székre, asztalra. Az, hogy kiből hogyan jön elő, teljesen változó, egyén- és helyzetfüggő. A tériszonyra befolyással lehet az egyén érzelmi állapota, a pillanatnyi kedélyállapota. Nem mindegy, mennyire kipihent az illető: előfordulhat az is, hogy álmatlan éjszaka után sokkal erősebben jelentkeznek a tünetek. Meglepő, hogy milyen sokan szenvednek ettől a fóbiától, biztosan mindenkinek van az ismeretségi körében több ember is, aki tériszonyos. Az, hogy valaki óvatos a magasban, és egy kicsit tart is tőle, természetes tulajdonság. Már a csecsemőknél is megfigyelhető, hogy ha letesszük őket, gyakran megijednek, közben pedig felfelé tartják a kezüket. Sok baba ezt azért teszi, mert úgy érzi, zuhan. Ez ösztönszerű érzés, mindenki próbál védekezni ellene. Az egészséges félelem a magasságtól tehát természetes. Kórosnak akkor tekinthető, ha rontja az életminőséget, ha az irracionalitás irányába mutat.

Mindenki másképp retteg

A magasságfóbiások attól rettegnek leginkább, hogy elveszítik az egyensúlyukat, és a mélybe zuhannak. Ha valaki tenni akar ellene, akkor azt speciális terápiával kezelheti. Aki le akar számolni a félelmével, annak minden bizonnyal szakember segítségét kell kérnie. Egy pszichoterapeuta ilyenkor leginkább rekonstruál egy esetet, így próbál javítani a beteg állapotán. Tériszony esetében ezt általában virtuálisan szimulálják. A beteg átéli a félelmét, ha többször érzi, akkor egyszer csak rájön, hogy valójában nincs mitől tartania, hiszen nem zuhant a mélybe, nem ájult el, nem történt vele semmi. Hasonlóan kezelik egyébként a repüléstől félőket is. A szervezet úgy működik, hogy a félelem érzését nem képes tartósan megtartani, egy idő után hozzászokik, és magától lecsökkenti. A szakember ezen kívül néhány más, hatékony módszert is megtanít a betegnek: légzőgyakorlatokat pánikroham esetén, de egyéb technikákról is felvilágosítja, amik ilyen szituációban jól jöhetnek.

Az Omega Alpin szakembereire természetesen nem jellemző a tériszony, de sok ismerősnek segítettünk saját történeteinken keresztül, hogy jobban érezzék magukat a magasban.

ÉRDEKLŐDIK
MUNKÁINK IRÁNT?